Tájékoztatás a Várhegyi löszpart helyszíni bejárásán tapasztaltakról

Frissítve 2014. október 22.

2015. november

2015_11_30

2014. novemberi képek

2014_11_03  2014_11_03

2014_11_03  2014_11_03 

2014_11_03  2014_11_03

 

2014 júliusi képek

2014_03_11  2014_03_11

2014_07_16  2014_07_16 

2014_07_16  2014_07_16 

2014_07_16  2014_07_16 

2014_07_16  2014_07_16

 

 

2012-es képek

repedes_111124     3 

 

 

1 2  4

 

20130227_3 20130227_2 20130227_1

 

2014. október 22.

A Várhegy tetőszintjén a déli Sáncárokig tartóan kb. 200 méteres ívhosszal megkezdődött a Várhegyi terület korábban levált területének lassú süllyedése. Ez a mozgás a jelenlegi terepformák alapján a korábban jelzetteknek megfelelően a Duna irányába tartó helyi rogyásos suvadás.

A mozgás folyamatát jelzi, hogy a leválasztódott területen belül a korábbi repedéseknél 20 cm-es zökkenés, 10-15 cm-es kitágulás történt. E helyszín állapota teljesen megegyező a korábban északabbra tapasztalt belső szeletelődési vonalak kialakulásával. Tehát, a leválasztódott területen belül 50-100 méter hosszban olyan belső szakadások és süllyedések történnek, melyek a Duna felé tartó lassú ütemű mozgás folyamatát igazolják. Az előbbiekkel teljesen megegyező, hogy a 6. számú mérési pontnál továbbfejlődött az az üreg, amelynek dél-keleti részletében látható 5-10 cm-es eltávolodás, amely függőleges értelembe a kb. 65 méterrel mélyebb csúszó-lapig tarthat. Ez a csúszó-lapig tartó eltávolodás (repedésbővülés) a 902. hrsz.-ú ingatlanon 10-20 cm széles, 5-6 méternél mélyebb repedéssel mutatkozik.

Az oldalirányú mozgás felismerhető a Várhegy keleti, délkeleti részleteiben lévő kőzetfalaknál, mivel azok felületén megjelentek a ferde, tört nyomvonalú nyíródási repedések. Következményük, hogy a falakból 1-2 m3 mennyiséggel kiomlások történtek.

A tetőszinten észrevehető rogyásos csúszás jelenlegi folyamatosságát igazolja, hogy az ártérben az ártér a kőgátra nyomul, tehát fejlődik már a rogyásos suvadás torlódásos zónája. A torlódási zóna keleti határa minden bizonnyal a Duna medre lesz, hiszen a 2008. évi mozgás során kialakult félsziget déli részlete észak-déli irányba kissé felboltozódott (megemelkedett).

 

2014. szeptember 24.

A a 2008. és 2011. évi mozgások karéjainak csatlakozása mögött új szakadási vonal fejlődik. Ez nem jelent viszont jelentős területbővülést, hiszen valójában a korábbi mozgások íveinek legnyugatibb részét összekötő vonal kifejlődése történik. Az előbbiek alapján a meglévő mérési pontok az 1. mérési pont már nem szolgáltathat megbízható eredményeket. A Várhegy mozgásban lévő területén a belső szeletelődési vonalak mentén megvalósult azon egyenlőtlen süllyedés, melyet korábban már jeleztünk. A süllyedés mértéke helyenként már a 20 centimétert is meghaladja. Összefoglalva megállapítható, hogy a Várhegyen nem az 1.-6. számú mérési pontoknál történtek számottevő változások az utóbbi hónapban, hanem azoktól keletre és északra. A Várhegy déli részletén az ottani Sáncárok északi falában a megfigyelt repedéseknél változás nem tapasztalható. Az ártér az aktuális magas vízállás miatt nem volt bejárható.

 

2014. augusztus 27.

A 2014-re hátrahelyeződött szakadási vonal délre irányulóan a 2011-es mozgás frontszakadási vonalának irányába tart, de a terepszinten nem követhető a valószínűsített becsatlakozása. A 2011-ben megkezdődött mozgás mérési pontjainál az utóbbi hetekben tapasztalt nyugalmi helyzet látszólagosnak minősül, mivel a frontszakadás előterében és a süllyedő területen belül a belső szakadási vonalaknál mutatkozik aktivitás.

Az utóbbi hetekben inkább a leválasztódott terület keleti részlete mozgott és mérési pontokig nem terjedt ki ezen aktivitás. Ezen elkülönülés a csúszó lap környéki tarka agyagsorozatban végbemenő kisebb belső szakadásokra utaló. A Várhegy déli részletén az ottani Sáncárok északi falában egymástól magasságilag és alaprajzilag is elválasztódva 2-3 m-es hosszban max.: 0,4 m szélességgel 1,8 m-es mélységgel kialakultak azon repedések, melyeknek keletkezését már korábban jeleztük. A repedések nyomvonala nem illik bele a frontszakadásba és annak oldalkaréjába, tehát e területen várható a továbbiakban frontszakadás nyomvonalának megváltozása. Az ártérben megfigyelhető, hogy a korábban megemelkedett terület megkezdte előrenyomulását a kőgát irányába.

 

2014. július 17.

 

A mozgás igen lassú ütemmel történik, hiszen a leválasztódott terület nemcsak megdőlt nyugatra, hanem azon belül tapasztalhatók olyan további süllyedések, melyeknek hossztengelye párhuzamos a frontszakadással. Ezen belső átrendeződés lassítja a teljes leválasztódott tömeg azonos időpontban történő együttes elmozdulását. A 6. sz. mérési pontnál korábban tapasztalt üregképződés tovább fejlődött és a déli Sáncároknál már 0,3 m-es szintkülönbséggel átvágta a peremvonalat. Az innen oldalkaréjt jelentő további frontszakadási vonal fejlődése viszont nem követhető, mivel a 902 hrsz-on korábban megmutatkozott szakadási vonal már hónapok óta nem mutat aktivitást.

 

2014. június 16.

 

A Várhegyen a régi mozgás (2008.) frontszakadásánál a korábban észlelt omlás (05.21.) folytatódott a peremvonal kb. 1 méterrel nyugatabbra helyeződött kb. 10 méter hosszban. Ettől a helytől délebbre üregképződés történik, továbbá oldalirányba (keletre tartóan) elmozdulást tapasztaltunk 15 méter hosszban. A 2008. és a 2011. évi mozgások karéjai egymásba kapcsolódtak. A találkozási helyen 70 cm-es süllyedés, 40 cm-es széles nyílás és 2 méteres mélységgel 3 méter hosszú árok alakult ki. Ezek alapján a két különböző időpontú mozgás képes arra, hogy a továbbiakban együtt mozogjon.

A 2011. évi mozgás déli (Várhegy tetőszinti) részletén a 6. számú mérési pont mellett trapéz alapterületű (1,5 alsó, 0,9 a felső élhossz, m=1,5 méter) leszakadás található (1,5 méter átlagmélység), mely dél-keleti irányba (140 °), terepszint alatti hasadékkal folytatódik. Ez a hely a szakadási karéj kibővüléseként keletkezett, és az oldalüreg a karéj nyomvonalát követi. Ennek a helyszínnek a környezetében megfigyelhető, hogy az utóbbi hetekben a karéj környezetében olyan repedések keletkeztek, melyek szerint várható a jelenlegi, a Duna irányába tartó 902 hrsz-on észlelhető folytatódás is módosulhat. Ennek megfelelő, a déli Sáncárok északi falában 3 db, egymással közel párhuzamos repedés van, továbbá a terepszint megsüllyedt. E helyszín arra utal, hogy a 6. számú mérési pont mögött is kialakulhat azon szakadás, mely a mozgásos terület bővülést jelenti. A pontos helyzetértékelést nehezíti, hogy nem az eredeti kőzetteret lehet felismerni a repedéseknél, hanem az antropogén feltöltést, mely eltéríti a lösztömegben kialakult repedések terepszinti nyomvonalát.

A Szent János hegyen említésre méltó változás nem volt tapasztalható, változatlanul a tömbösödést elősegítő repedések kialakulása és felületi kiszakadások, kisebb omlások történtek.

A lábvonalban sárkifolyás, terepszint emelkedés, továbbá az elmúlt havi bejárás során tapasztaltakhoz képest változás nem történt.


2014. május 21.


A Várhegyen a régi mozgás (2008.) frontszakadásánál omlás történt, amely a sáncárokig terjeszkedett és kb. 1 méterrel nyugatabbra került a frontszakadás peremvonala. Ettől a helytől üregképződés történik a korábbi frontszakadás hátterében, de már a 2008-ban kijelölődött nyíródási vonal mentén. Ezek az üregek csak jelentéktelen területbővülésnek minősíthetők, valójában a területnek a 2011-es évi mozgással való kapcsolatát egyértelműsítik. A Várhegyen a 2011. évi mozgás nyomvonalánál az (1. számú mérési pont közelében) süllyedéses mozgás kezdődött meg, mely a korábbi bejárásoknál már megmutatkozott, de az utóbbi hónapban több mint 10 centimétert zökkent. Ez a vonal kezdeménye annak a hátsó nyíródásnak, mely a jelenlegi frontszakadás mögött (nyugatabbra) létezik. Jelenléte alapvetően nem befolyásolja a Várhegy mozgását, sőt megmutatkozása arra utal, hogy a jelenlegi frontszakadás több egymással párhuzamos nyíródási vonalból választódott ki. A Várhegy déli részén határozott üregesedés alakult ki, mely irányultságában a 6 számú mérési pont felé tart. Ezen a helyszínen megfigyelhető, hogy a frontszakadásból „y” alakú elágazás indul. A jobb oldali (nyugati) a 902. hrsz. felé tart, a bal oldali (keleti) a 6. számú mérési pont irányába. Ezen elágazások a déli Sáncárok északoldali kőzetfalában is láthatók, jelenlegi állapotában a keleti (bal oldali) mutatkozik aktívabbnak. A Várhegytől délre a 902. hrsz. keleti oldalán a magas parti rész peremvonaláig tartóan kifejlődött a zökkenés, mely az „y” elágazás jobb oldali (nyugati) végpontjának felel meg. Ez a helyzet arra utal, hogy a várható mozgás még mindig több szakaszban alakulhat ki. a Várhegy keleti oldalában a régi szeletelődéseknél változatlanul kisebb kiomlások történtek az elmúlt időszakban.


2014. március 21.

 

Várhegyen a régi mozgás (2008.) frontszakadásánál változatlanul süllyedés történik, mely immár több mint 10 méter hosszban követhető és meghaladja az 1 méteres szintkülönbséget. E vonal déli meghosszabbítását alkotja a 2011. évi mozgás szakadási vonala, ahol az utóbbi hetekben az oldalirányú, több centiméteres elmozdulások voltak jellemzők. Ez a mozgás legjobban az 5. és 6. mérési pontok között érzékelhetők, hiszen ott már 0,4 métert is elérte a csúszás.

A legszembetűnőbb változás a Várhegy déli peremén a 6. számú mérési pont környezetében volt érzékelhető, mivel változatlanul folytatódott a múlt hónapban itt észlelt nyugati irányú területbővülés, mely 10 méter hosszban, max. 2 méter szélességgel növeli a leválasztódó egységet. E jelenséggel szorosan összefüggő, hogy az alatta lévő ingatlanon megjelent a terepszinten a szakadási vonal, míg az ottani kőzetfalban (déli Sáncárok északi falában – Várhegy déli pereme) 3 centiméteres repedés is kialakult. A Várhegy keleti oldalában több helyen a mozgó területen belül 1-2 m3-es kiomlások, leomlások alakultak ki.

Ezek a február 12-i havária események folytatódásai. A régi szeletelődések környezetében is ugyanez a jelenség figyelhető meg, tehát mintegy 2000 m2-nyi, a Duna felé lejtő felületen történnek ezen események, melyek a háttér szétnyíródásának következményei. A lábvonalban egyre inkább tagolttá válik a terepszint, csúszás történt, amelyet a kőgát jelenléte úgy akadályozott meg, hogy annak megemelkedése történt. Ez az esemény ahhoz kötődik, hogy korábban felmagasodott az ártéri terület (mint a mozgás torlódási zónája) és később rejtetten (terepszint alatt) a sáros zagy szétterült. A Szent János hegyen érdemleges változás nem tapasztalható. A korábbi partfal-stabilizáció elemeként megépített drénkivezetések közül az északinál 5 liter/perces becsült hozam mutatkozik. Ez az érték figyelemreméltó, mivel a múlt hónapban szinte csak „gyöngyözés” volt a kivezető cső környezetében. A drénnél megnövekedő hozam szoros összefüggésben lehet az oldalirányú elmozdulásokkal, mivel azok jelentkezésének eredményeként könnyebbé vált az oldalirányú vízszivárgás a Várhegy tömegében. A mozgásos terület jelenlegi állapotában nem veszélyezteti a Duna hajózhatóságát.

 

2014. február 26.

 

A Várhegyen és a Szent János-hegyen egyaránt a 2008. évi mozgás frontszakadásának felületéből változatlanul csak felületi kiomlások történtek. Ezen mozgások jelentéktelennek tekinthetők, mivel 0,5-2,0 m3-es mennyiségűek. A Várhegyen a 6. számú mérési pont közelében a 2011. évi mozgás frontszakadásának nyomvonala nyugatabbra helyeződött át, mely néhány négyzetméternyi területbővülést jelent.

A lábvonalban változatlan az ártéri terület emelkedése és felületének rendeződése, hullámos térszín kialakulása.

Az ellenőrzés időpontjában egy pontban iszapkifolyás történt, melyet a Duna azonnal elhabolt. Ez a jelenség kb. 15 percig volt látható. További megfigyelésnek minősül, hogy a Duna mederben is emelkedés történt. Ez megegyező az ártéri eseménysorozattal, csak immár a Duna főmedrében történik, mely valójában a mozgás rejtett torlódási zónaterülete.

 

2014. február 11.

 

A Várhegyen 2011 áprilisától fejlődő szakadási vonallal lehatárolt területen belül a déli Sáncárok északi falából omlás történt. Ez a hely azonos egy korábbi mozgás során kialakult szakadási vonal elvégződésével, így a tetőszint süllyedése – a süllyedő területen fellépő oldalirányú nyomások – miatt történt az omlásos esemény régi nyíródási vonal menti eltávolodásként. Az omlással 902 hrsz-ra jutott tömbök (kb. 3 m3) lehetséges további mozgási pályájuk alapján jelenleg nem veszélyeztetnek építetett környezetet.

 

Az omlás mögötti háttérben olyan új szakadási vonalak alakultak ki, amelyek a további omlásos események előjeleinek tekintendők. A fejlődési lehetőség tehát északra – belterülettől eltávolodóan – tartó, vagyis a szakadási vonalak menti újabb omlások kizárólag a Duna irányába tartó tömbök kigördülését jelenthetik. Az omlás esetleges déli irányú tovább fejlődése csak a lábvonalban található nem lakott üdülőterületi építményt veszélyeztetheti közvetetten az oldalra elguruló tömbökkel.

Alacsonyabban a Duna irányába a hónapok óta omlásveszélyesnek jelzett helyen is bekövetkezett a már várt omlás. Itt a korábban tágulónak minősített repedésvonalaknál történt az elválás. Összesen kb 2 m3-nyi anyag kiszakadása történt.

A fentiekben jelzett két helyen bekövetkezett omlással összesen kb. 5 m3-nyi lösztömeg távozott el eredeti helyzetéből. Ezen mozgások teljesen természetesek a magaspart jelenlegi állapota alapján.

A Várhegyen található szakadási vonalat végigjárva megállapítható, hogy változatlanul a süllyedés folytatódik. A mozgás gyorsuló tendenciájú, de a déli oldali karéj még mindig fejletlenebb, mint az északi, amely a 2008-as mozgás ívénél végződik el.

 

2014. január 14.

A Várhegyen a korábban kialakult 130 méter hosszúságú mozgás frontszakadásának nyomvonalában jelentős változás nem történt, az üregek képződése változatlan. Az utóbbi hetekben 4-5 centiméteres általános süllyedést tapasztaltunk valamennyi mérési pontnál. Ezt a süllyedést idézte elő a 2013. december 19-én tapasztalt iszapfolyás a Duna medrében, hiszen az elhabolás miatti anyaghiány következménye lett a terepszint megsüllyedése.

 

A süllyedéshez kapcsolódik, hogy a 2008. évi mozgás frontszakadásánál 3 méter hosszban üreg képződött, mely 0,5 méteres oldalirányú eltávolodással alakult ki, az üreg mélysége 1-3 méter.

 

A Várhegy déli oldalán (lakott terület irányába) a rézsűfelületen olyan szakadások vannak, melyek összefüggnek a 902 hrsz.-ú ingatlanon folytatódó szakadási vonallal, ahol a lépcsőzöttség mértéke már meghaladja a 0,3 métert.

 

A leválasztódó területen belül a középső szakadások nyomvonalának hossza nem változott, továbbra is 31 méter hosszú, viszont jobban látható az oldalirányú tágulása. A Várhegy keleti lejtőjén, a nyitott kőzetfalaknál új nyíródási repedések nem keletkeztek, viszont a régebbiek táguló tendenciát mutatnak.

 

Az ártérben változatlanul a terepfelszín deformálódása (emelkedések, süllyedések váltakozása) tapasztalható, sárfolyás, vagy repedés kialakulása nem észlelhető.

 

A dunaszekcsői vízmércén a Duna aktuális vízállás 197 cm volt. Ennél a vízállásnál a mozgással összefüggésben 3 m2-es területű sziget képződött, mely eddig nem volt látható ilyen vízállásnál. A sziget képződése arra utal, hogy a 2008. évi mozgás csúszó lapja feletti (2011. évi mozgás fészke) agyagsáv deformálódik, hogy azonos magasságú legyen a különböző időpontokban megkezdődött mozgások csúszási felülete.

Ez a jelenség nem veszélyezteti a hajózást, hiszen az emelkedés a sodorvonalat nem éri el.


2013. december 19.

A korábban kialakult 130 méter hosszúságú mozgás frontszakadásának nyomvonalában az üregek képződése változatlanul történik.

A leválasztódó területen belül a középső (belső) szakadás nyomvonala a korábbi 18 méteres állapotról 31 méteresre fejlődött, de még így sem érte el a végső kiterjedését.

 

A szakadási vonal legdélebbi a 902. hrsz-u ingatlanon található. A terepfelszínen kirajzolódó ív nem irányul a lakóterületre, azonban a 774-es hrsz-ú területen lévő üdülőépület továbbra is a közvetlenül veszélyeztetett területen található. A szakadási vonal 902-es hrsz.-ú területén lévő szakaszán is megkezdődött az üregek képződése.

 

A Várhegy keleti lejtőjén, a nyitott kőzetfalaknál új nyíródási repedések keletkeztek.

A régi repedések közül a függőleges irányúak 2-3 centiméteresre tágultak. E terület közvetlen előterében a régi mozgások szeletei változatlanul nyitott állapotú repedésvonalakkal találhatók, mivel alattuk a mozgási fészekből anyagmozgás történik. A repedésvonalak alatti anyagmozgást igazolja, hogy a félsziget keleti részén több helyen a mederben iszapkipréselődés látható, mely vízelszíneződést (lebegtetett hordalék) okoz.

 


2013. október 17.

A Várhegyen az elmúlt bejárásunk során észlelt 130 méter hosszúságú mozgás frontszakadásának nyomvonalában a korábbiakhoz viszonyítva több, hosszabb üreg alakult ki. Az üregek mélysége meghaladja a 3 métert, hosszuk a 3 métert is eléri. Ezen üregek rendszertelenül helyezkednek el a nyomvonalban, keletkezésük és beomlásos összezáródásuk folyamatos eseménysorozat.

 

Figyelemreméltó, hogy a mozgásba jutott területen belül újabb belső repedések jelentek meg. Kialakulásuk a mozgási fészek feletti kőzettér billenésének és csavarodásának felszíni velejárója, mivel valójában a száraz állapotú kőzettér nyíródási vonalai.

 

A Várhegytől D-re lévő magáningatlanon szintén határozott változások alakultak ki, mivel az ottani zökkenés mértéke eléri a 30 cm-t, továbbá a nyomvonalban itt is megfigyelhető az üregképződés. Az itteni szakadási vonalból önálló, jóval kisebb karéjos szakadás fejlődik. E kis területrész önálló mozgásra is képes, tehát az esemény megtörténte nem jelenti a várhegyi terület általános süllyedését (rogyásos suvadását). Ez a mozgás semmire nem jelent veszélyeztetést.

 

A Várhegy K-i oldalán, a lábvonalhoz közeledve a régi mozgások szeletei változatlanul nyitott állapotúak, de szintkülönbségi változást jelentő mozgások nem történtek az elmúlt hónapban.

 

Az ártérben megfigyelhető, hogy a 2008-as mozgás során megemelkedett területrész teljesen összecsatlakozott a 2011-től észlelt mozgás által felgyűrődött területtel. Így a két különböző időponttal megkezdődött rogyásos suvadás az ártérben jelenleg 153 méter hosszban látható terepfelszín emelkedést okozott

 

Összegezve megállapítható, hogy változatlanul történik a süllyedés. Az oldalirányú eltávolodás még mindig alacsonyabb fokú. Területnövekedés nem történt, mivel minden a fentiekben jelzett esemény a mozgással közvetlenül érintett területen belüli.

 

2013. október 17.

A Várhegyen az elmúlt bejárásunk óta eltelt időszakban mintegy 130 méter (100 méter a tetőszinten, 30 méter a 902. hrsz.-ú ingatlanon) hosszban a mozgás aktivitása felgyorsult. Ez a mozgás a felszíni jelenségek beazonosításával került megállapításra. A 902 hrsz.-on az ívből észak-keletre tartóan olyan süllyedés mutatkozik, amely régi mozgás szeletének elmozdulásával magyarázható. Ennek megfelelő, hogy a 2013. júniusi árvíz óta tapasztalható régi szeletek mozgásai változatlanul kisebb kiomlásokat okoznak. A 2011-ben megkezdődött mozgás déli ívének környezetében a korábbiaknál nagyobb az elmozdulás lehetősége, amely a jelenlegi terepi jelenségek alapján, egyelőre nem jelzi a lakóterületre történő kiterjedést.

 

A Várhegy tetőszintjén az 1. számú mérési ponttól északra a belső szakadási vonalnál 20 centimétert is meghaladó oldalirányú elmozdulás történt, ezzel a jelenséggel igazolódik, hogy e terület egy egységet alkot a mozgás szempontjából az 1-6. számú mérési pontok által határolt területtel.

 

Az ártérben a korábban tapasztalt terepszint emelkedés Duna felöli oldala mintegy 15 méter hosszban kinyílt és megkezdődött a lelépcsőződése, amely a terepszint alatt 1-3 méteres mélységben mozgó sárfolyás következménye. E jelenségnek megfelel, hogy az álló fák elmozdultak már a Duna irányába.

 

A fentiekben felsorolt jelenségek a korábban lehatárolt területegységen belül történtek, a közvetlenül és közvetetten veszélyeztetett területek határainak módosítása nem indokolt.


2013. szeptember 19.

A Várhegy tetőszintjén az utóbbi hetekben időlegesen lelassult a mozgás aktivitása. Ennek megfelelően az 1. számú mérési pont közelében, a frontszakadás vonalának módosulása is folytatódott, mivel a levált kőzettömeg belső átrendeződése is zajlik. Ugyanezen látszólagosan lelassult mozgási folyamatnak megfelel, hogy az 5. és 6. mérési pontok közötti frontszakadási vonalban változatlanul az üregek képződése történik. Az üregek 80 cm mélységben 20 cm szélességben 2-3 méteren keresztül követhetők, tehát e területrész tekinthető a legaktívabbnak. A 6. számú pontnál a tetőszinti szakadási karéj környezetében több vonal mutatkozik, így a Duna felé tartó ívrész még mindig csak feltételesen jelölhető ki.

- A Szent János-hegyen nincs olyan jelenség, mely a 2008-as mozgás felújulását igazolná. Változatlanul a frontszakadás környezetében tömbösödés történik, de mögötte nincs újabb szakadási vonal kezdeménye.

- A Várhegy lábvonalában a régi szakadási vonalaknál változatlanul érzékelhető a tágulás és záródás, hiszen 1-2 m³-es kiomlások halmai találhatók. Az árvízkor kialakult szakadási vonalak iránya, szélessége, állapota nem változott.

-  Az ártérben számottevő változás nem tapasztalható, a mederben lévő állapotok a Duna áradó jellege miatt nem voltak vizsgálhatók.

- A bejárás során tapasztaltak, valamint a rendelkezésünkre álló mérési eredmények és adatok alapján nem indokolt a közvetlenül és közvetetten veszélyeztetett területek határainak módosítása.

- A mozgásos terület jelenlegi állapotában nem veszélyezteti a Duna hajózhatóságát

2013. augusztus 22.

A Várhegy tetőszintjén az aktivitásnak megfelelően a szakadási vonal minden részletében észrevehetőek a rogyásos suvadás jelenségei (nyitódás, süllyedés, üregképződés). A mérési eredmények szerint az utóbbi hetekben kezdődött meg a jelenlegi gyorsabb ütemű mozgásszakasz, amelynek bekövetkezte a tartósan magas árhullám, és az azt követő apadás ismeretében várható volt.

 

A jelenlegi ütem a mozgástípus törvényszerűségeinek megfelelően történik, újabb szakadási vonal kezdeményei láthatók, mely egyúttal nyugati irányú területi bővülést is jelent.

 

A lábvonalban megfigyelhető, hogy a Várhegyi aktív terület előterében az ártér emelkedik és az emelkedő sáv a kőgáthoz közelít. Az emelkedő terület északi részén, a keleti oldalon 15 méteres hosszban a terepszint is kinyílt, de sárkifolyás nem történt.

 

A mozgásos terület jelenlegi állapotában nem veszélyezteti a Duna hajózhatóságát,

 

2013. július 09.

 

A Várhegy tetőszintjének nincs határozottan megállapítható aktivitás. Változatlanul csak a frontszakadás nyomvonalában érvényesülő üregképződés figyelhető meg. A legújabb üregképződés mintegy 0,4 méter átmérővel, közel szabályos körszelvénnyel alakult ki a D-i területen. Mélysége az omladék miatt nem állapítható meg, feltehetően több méter.  A Szent János-hegyen szemmel megítélhető változás nem tapasztalható. Változatlanul csak a frontszakadás felületének tömbösödése történik.

 

A lábvonal a magas vízállás miatt nem járható be. A Várhegy legalsó teraszán, a régi szakadási vonalak változatlanul aktívak (+10 cm-es felbővülés, aprózódásos kiomlás). 

A Várhegy jelenlegi állapota azt jelzi, hogy időleges nyugalmi állapot alakult ki. Gyakorlati tapasztalatok szerint a nagy árvizek után késleltetve (2-6 hónap) alakulnak ki a nagymozgások.

 

2013. május 16.

A 2011. áprilisban megmutatkozott rogyásos suvadás területén szemmel látható változást nem tapasztaltunk. A 2008. évi frontszakadás Várhegyi részleténél területbővülés tapasztalható nyugati irányba.  0,4 méteres lezökkenés alakult ki 5 méter hosszban a szakadásvonallal párhuzamosan. Ezt a területbővülést már a korábbi bejárásoksorán is tapasztaltuk. A leválasztódással kb. 150 m2területtel bővült a 2008. évi mozgás alapterülete, továbbá az új szakadási vonal déli irányú fejlődésével véglegesen összeköttetésbe kerül a jövőben a 2008. és a 2011. évi mozgásos terület. 

A Várhegy oldalában az aktív terület legdélebbi pontja 66 méterre van a lakott terület északi határától.

 

2013. március 20.

A mai bejárás során megállapítható volt, hogy a Várhegyi süllyedéses terület déli irányba (lakóterület) nem mutat olyan aktivitást, amely azonnali beavatkozást igényelne. A terület északi részletén történnek nagyobb változások, amelyeket a kőgát és az ártér emelkedése igazol.

A mozgásos terület jelenlegi állapotában nem veszélyezteti a Duna hajózhatóságát.

A tapasztaltak alapján azonnali beavatkozás igénye nem merült fel.

 

2013. február 27.

A Várhegyen rogyásos suvadás fő- vagy frontszakadási nyomvonalának hossza és helyzete a korábbi (2013. januári) állapotokhoz képest nem változott. Változatlanul süllyedés történik.

A lábvonalban a korábban már emelkedő területen kinyitódott a felület és sárfolyás alakult ki. Ennek közelében a kőgát egy részen kb. 0,5 méterrel megemelkedett. Az emelkedés mellett a nyomvonal is deformálódott, enyhe ívvel a Duna meder felé tartóan.

Az utóbbi időben az árhullámok annyira felpuhították a hullámtérben felgyűrődött kőzettömeget, hogy abból a Duna elhabolásával anyagszállítás történt.

A félszigetnek az ívelt gerincvonala látható az aktuális vízszint felett (dunaszekcsői vízmércén mért 354 cm-nél). Ez az állapot jelzi, hogy a félsziget területén is történt emelkedés.

A tapasztaltak alapján azonnali beavatkozás igénye nem merült fel.

 

2013. január 23.

-  A rogyásos suvadás fő- vagy frontszakadási nyomvonalának hossza és helyzete a korábbi (2012. decemberi) állapotokhoz képest nem változott, viszont közvetlen előterében határozott süllyedés történik. A süllyedéses terület egyértelműen belecsatlakozik (északi részletével összekapcsolódik) a 2008. évi mozgás fő szakadási vonalába és süllyedő területébe. Északabbra a 2008. évi mozgás frontszakadásában (Sáncároktól déli irányban) süllyedés és oldalirányú eltávolodás történt. Süllyedése 2 méter, oldalirányú eltávolodása 0,5 méter, tehát nyitottá vált az eddig zárt szakadási vonal.

-  Várhegy déli részén a leválasztódás előrehaladottabbá vált, mivel több helyen zökkenés, oldalirányú eltávolodás és ki üregesedés történt a szakadási vonalban. Az egyik helyen 1,3 méter mélységig 10 centiméter szabad szelvényű üreg található. A másik ilyen helyen 1,5 méter mélységig 5-20 centiméter széles üreg található. Az üregek szakadási vonalban való kiterjedtsége a kismértékű zökkenések miatt (10-20 centiméter) még nem állapítható meg.

- Az ártérben a süllyedő terület közvetlen lábvonalában továbbra is emelkedés zajlik, amely már a Dunai főmederben is változásokat okoz. Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy szigetként mutatkozik a kiemelkedett hát a dunaszekcsői vízmérce 338 centiméteres állásánál. Az aktuális vízszint feletti kiemelkedés maximuma 0,5 méter volt.

-  A szakadásvonal déli terjeszkedését és a leválasztódó terület egyidejű mozgását a megépített gabion-földtámfal jelenléte (súlya, leterhelő hatása oldalirányban) befolyásolja, a frontszakadás nyomvonalát eltéríti, tehát a leválasztódó terület nagyságát csökkenti.

-  A tapasztaltak alapján azonnali beavatkozás igénye nem merült fel

 

2012. december 06.

A 3. és 5. számú mérési pontok között erőteljesebb üregesedés alakult ki. Az üregek 0,3-0,4 méter szélességgel, 0,5-0,6 méter hosszúságban, 1-2 méter mélységűvé alakultak. Ilyen üregek a továbbiakban is keletkezhetnek, illetve feltöltődhetnek a szakadás nyomvonalában.

A zökkenés legintenzívebb szakasza az üregképződéssel azonos helyszínen történik.

A 902 hrsz.-ú területen (Várhegy déli része) megkezdődött egy kisebb terület leválasztódása a peremvonalról. Ez a leválasztódó terület, a jelenlegi állapotok alapján még nincs közvetlen összefüggésben a Várhegy tetőszintjén zajló mozgásokkal. Későbbiekben megtörténhet a jelenleg még különálló mozgások összekapcsolódása.

A teljes területet érintő, azonos időpontban bekövetkező eseményre utaló állapotok nincsenek. A közeljövőben kisebb mozgások várhatók a Várhegy keleti peremvonala mentén, melyek a klimatikus hatásoktól (csapadék, fagy) függenek.

 

2012. november 07.

A rogyásos suvadás fő- vagy frontszakadási nyomvonalának hossza és helyzete a korábbi (2012. augusztusi) állapotokhoz képest a 4. és 5. sz. mérési pontok között úgy módosult, hogy keletebbre – a leválasztódó területen belül – a korábban észlelt szakadási vonalnál 0,3-0,4 m szintkülönbségű zökkenés alakult ki. A leválasztódás nyomvonalában átlagosan kb. 0,2 m-es oldalirányú elmozdulás mutatkozik, továbbá a nyomvonalban rendszertelenül kisebb üregek (0,5x0,2 m alapterülettel és 0,4-1,3 m-es mélységgel) szakadtak fel

További eltérésnek mutatkozik, hogy az 1. sz. mérési ponttól északra található belső szakadási vonal teljes hosszában megmutatkozik 0,2-0,3 m-es zökkenéssel.

A belső szakadási vonaltól nyugatra még mindig nem alakult ki teljes vonalában a végleges területlehatárolódást jelentő vonal, viszont az egymástól elszakított kezdeményeknél (betonkádak környezete) 1-3 cm-es bővülés jelentett változást a korábbi állapotokhoz viszonyítva.

Megállapítható, hogy még mindig részlegesek az események és nem azonos irányba mutatóak, tehát azonos idejű nagy mozgásra nem utalnak a terepi jelenségek és formák.

 

2012. augusztus 29.

A rogyásos suvadás fő- vagy frontszakadási nyomvonalának hossza és helyzete a korábbi (2012. júliusi) állapotokhoz képest a 3. és 4. sz. mérési pontok között úgy módosult, hogy keletebbre – a leválasztódó területen belül – új szakadási vonalak keletkeztek. Az új szakadási vonalak a területen lezajló általános süllyedés következményeként alakultak ki

További eltérésnek mutatkozik, hogy a korábban mozgásba jutott terület szakadási vonala mentén a 4. és 5. sz. mérési pontok környezetében megkezdődött az üregek kialakulása, továbbá az északabbra lévő belső szakadási vonal elvégződése a 2008. februári mozgás szakadási felületét is átjárja.

A területen észlelhető változások együttes értékelése alapján megállapítható, hogy változatlanul csak a felső helyzetű csúszó lapon megvalósuló aktivitás mutatkozik.

Jelenleg olyan állapotok nincsenek, amelyek a közeljövőben megvalósuló nagy kiterjedésű mozgásra utalnának, változatlanul csak a kisebb mértékű és azonos irányba mutató elmozdulások várhatók.

 

2012. július 13.

A rogyásos suvadás fő- vagy frontszakadási nyomvonalának hossza és helyzete a korábbi (2012. júniusi) állapotokhoz képest nem változott.

A Várhegyen megmutatkozó részleges aktivitásnak megfelelve az 1. és 2. sz. mérési pontoknál, valamint a 4. sz. mérési pontnál tapasztalhatók a 2012. június 13-án tapasztalt állapotokhoz viszonyítva újabb változások (süllyedés, oldalirányú eltávolodás).

A köztes helyzetű 3. sz. pontnál a részleges aktivitást erősítően egymással párhuzamosan – a leválasztódott területen belül – belső szakadási vonalak kezdeményei alakultak ki. Egyenkénti hosszak a vonalaknál 3 m körüliek.

A helyszínelés során összesen 1.020 m2 nagyságú területrészre értelmezően azonosítottunk változást, vagyis a Várhegy tetőszintjén jelenleg ekkora részlet van lassú rogyásos suvadásban.

A Várhegy keleti oldalán a korábbi szakadásokkal megnyílt kőzetfelületen a függőleges nyíródási vonalaknál változatlanul a tágulás tovább fejlődése tapasztalható. A közelben található archív (2008. előtti) szakadási vonalaknál az elnyírt kőzettérből kisebb kiszakadások mutatkoznak, amelyek a Várhegyen tapasztalható terület feldarabolódás következményeként jelentkeztek

A bejárás során megállapítottuk – az előbbiekben felsoroltak alapján –, hogy olyan állapotok nincsenek, amelyek a közeljövőben megvalósuló nagy kiterjedésű mozgásra utalnának, változatlanul csak részleges elmozdulások felgyorsulása várható

 

2012. június 13.

A mozgásba jutott helyszín területi bővülésére utaló terepi jelenségek nem tapasztalhatók. A múlt havi állapotokhoz viszonyítva változatlanul a leválasztódott területen belüli események megmutatkozása a fő jellemző.

Változatlanul a terület belső átrendeződése, továbbá az újabb belső nyíródási vonalak keletkezése folytatódik, vagyis gyengül a leválasztódott kőzettömeg állékonysága, de nyugatra tartó területi fejlődés vagy bővülés nem ismerhető fel a Várhegyen.

A Várhegy keleti oldalán a korábbi szakadásokkal megnyílt kőzetfelületen a kb. 10 m-es nyitott falnál a függőleges nyíródási vonalaknál kis mértékű tágulás történt az elmúlt hetekben. E jelenség szorosan kapcsolódik a Várhegy tetőszintjén tapasztalt belső szakadási vonalak fejlődésével, tehát e helyszín nem mutat eltérést a rogyásos suvadásra jellemző eseménysorozattól.

Az ártérben a korábbi mozgás kitorlódási helyszínét jelentő félsziget/sziget teljesen víz alatt volt. Az utóbbi hónapokban e helyszínen és szűkebb környezetében maximum 3 m-es terepemelkedés történt. A kiemelkedés változása közvetlen összefüggésben van a Várhegy tetőszintjén tapasztalt belső szakadási vonalak fejlődésével. 

A tapasztaltak alapján azonnali beavatkozás igénye nem merült fel.

 

2012. május 17.

A frontszakadáson a repedésből egyértelműen hasadék keletkezett. Jellemző méretek a 0,2-0,4 m-es süllyedés mellett, hogy a szélesség 0,15-0,40 m között változik, míg a mélység 1,2-1,5 m között ingadozik. A mélység valószínűleg több m-es, de a tágulással együtt járó omlásos feltöltődés miatta további folytatódás már nem mérhető, vagyis nincs szabad szelvény.

A 2008. évi mozgásba 1,3 m-es mélységig szabad szelvényű és 0,2 m-es szélességű hasadékkal, továbbá 0,15 m-es zökkenéssel csatlakozott be egy új szakadási vonal.

A Várhegyen további változásként volt észlelhető, hogy a 4. és 5. sz. pontok között szintén növekedett az oldalirányú elmozdulás. E jelenség megegyező az 1. és 2. pontoknál észleltekkel, vagyis a 2011. évi mozgás frontszakadásánál csak kisebb szakaszokon alakultak ki változások az elmúlt hónapban.

A déli 6. sz. mérési pontnál szemmel megállapíthatóan sem horizontális, sem vertikális értelemben nincs változás, továbbá a lakóterületen sem jelentkeztek aggodalomra okot adó terepi jelenségek.

Az ártérben a Várhegyen tapasztalható oldalirányú elmozdulással összefüggésbe hozhatóan emelkedés történt kb. 20 m-es hosszúsággal, átlagosan 4 m szélességgel a korábbi állapotokhoz képest 1-2 m-rel magasabb helyzetbe jutott. E változás alapján okkal gyanítható, hogy a Várhegyen leválasztódó terület alatt több csúszó lap vált aktívvá. A csúszó lapok abszolút szintek alapján eltérő helyzetűek és csak időszakosan aktívak. E helyzetnek teljesen megfelel, hogy a frontszakadás fejlődése egyenlőtlen, nyomvonala mentén csak részlegesen vannak eltávolodási helyek, míg a területen belül kisebb belső szakadások jelentkeznek.

 

Előbbiekben felsoroltak alapján nincs olyan állapot, hogy egyidejű nagy mozgás történjen a közeljövőben. Inkább a kisebb területigényű mozgásos helyszínek előfordulására kell számítani mindaddig, amíg a frontszakadás teljes nyomvonalában nem alakulnak ki változások.


2012. április 13.

A frontszakadás nyomvonala mentén a süllyedés mellett az oldalirányú (Duna felé tartó) elmozdulások mértéke szemmel láthatóan növekedett. Legnagyobb mértékben az 1. és 2. sz. mérési pontok környezetében tapasztalható az oldalirányú elmozdulás. 

A Várhegyen tovább folytatódik azon jelenség, hogy a frontszakadás fejlődésének üteméhez viszonyítva az 1. és 2. sz. mérési pontokhoz közeli belső szakadási vonal alakulása határozottabb. A márciusi állapotokhoz képest további kb. 10 cm-es süllyedés történt a belső szakadási vonal mentén.

A Várhegy tetőszintjén továbbra is tapasztalható az általános süllyedés, de annak üteme nem gyorsult a bejáráson tapasztalt terepi jelenségek alapján.

 

2012. március 05.

 

A rogyásos suvadás fő- vagy frontszakadási nyomvonalának hossza a korábbi (2012. január 19.) állapotokhoz képest nem változott. A mozgásba jutott helyszín területének bővülésére utaló terepi jelenségek nem tapasztalhatók.

A frontszakadás nyomvonala mentén a süllyedés változatlanul folytatódik. A süllyedés mértéke különböző mértékű a terület egészére vonatkozóan.

A Várhegy tetőszintjén tapasztalható általános süllyedést jelzik a keleti oldalon a korábbi mozgások frontszakadásainak felületén kialakuló újabb repedések és tömbös elválások. Utóbbi hetekben ilyen helyszíneken egymástól elszigetelten alakultak ki jelentéktelen mértékű omlásos kiszakadások. A nyitottá vált felületeken látható további repedések nyomvonalai és a részlegesen tágult állapotok alapján továbbiakban is számítani kell ilyen omlásos eseményekre.

 

2012. január 19.

A 2011. áprilisban megmutatkozott rogyásos suvadás frontszakadás nyomvonalának hossza a korábbi bejárásunk óta nem változott. A Várhegy előtti területen jelenleg a gabion elemes támfal építési munkálatai zajlanak. A munkaterület nyugati oldalán kialakított rézsűfelületen szakadási vonalat, süllyedést, vagy más mozgásra utaló jelenséget nem tapasztaltunk. A korábban meghatározott közvetetten és közvetlenül veszélyeztetett területminősítést a jelenlegi állapotok szerint nem indokolt módosítani.
A helyszíni bejárás során megállapítható, hogy a terület jelenlegi állapotában nem veszélyezteti a Duna hajózhatóságát, azonnali beavatkozás igénye nem merült fel. A területre továbbra is a várható nagymozgás előtti állapot a jellemző. A löszfal állapota változatlanul havi, vagy eseményhez kötött ellenőrzést igényel. 

 

2011. december 20.

A Várhegy DK-i előterében az építési területen jelenleg a gabion elemes támfal alapozási munkálatai zajlanak. A munkaárokban és annak nyugati oldalán található nyeséssel kialakított rézsűfelületen, valamint a töltések nyomvonalában szakadási vonalat, süllyedést, vagy más mozgásra utaló jelenséget nem találtunk. A korábban meghatározott közvetetten és közvetlenül veszélyeztetett területminősítést a jelenlegi állapotok szerint nem indokolt módosítani. A helyszíni bejárás során megállapítható volt, hogy a terület jelenlegi állapotában nem veszélyezteti a Duna hajózhatóságát, azonnali beavatkozás igénye nem merült fel. A terület továbbra is a várható nagymozgás előtti időszakában van. A löszfal állapota változatlanul havi, vagy eseményhez kötött ellenőrzést igényel. Dunaszekcső Önkormányzat főmunkatársa továbbra is napi rendszerességgel méri a vertikális és horizontális mozgásokat

 

2011. november 24.

A rogyásos suvadás szakadási nyomvonala a korábbi (2011.10.11.) állapotokhoz képest délkeleti irányba tovább folytatódik a 903 hrsz-on áthaladva majd a 902 hrsz-u földrészleten több helyen is megmutatkozva.

A nyomvonal irányába – lehetséges folytatódásban – található 774 és 775 hrsz-okon a repedésvonal előfordulását nem lehetett azonosítani, tehát a közvetlenül és közvetetten veszélyeztetett területek korábbi (2011. október 11-ei) minősítését nem szükséges módosítani.

A Várhegy tetőszintjén az üregek kialakulása előrehaladottabb, mivel 2-3 m-es mélységig 20-30 cm széles repedések is láthatók 2-4 m-s hosszakban.

A Duna mederdeformálódását (emelkedését) jelentő mészkonkréciós sáv kb. 20-25 cm-es kiemelkedését lehetett észlelni a helyszínelés szempontjából kedvező (alacsony) vízállás (mohácsi vízmércén mért 118 cm) eredményeként.

A medermódosulás – kb. 8 m-es hosszban észlelhetően – kapcsolatban van a 2011. április mozgás szakadási vonalának tovább fejlődésével (2011. október 11. utáni szakasszal), vagyis a csúszólap felett megkezdődött az oldalirányú mozgás, mint a rogyásos suvadás végső szakasza.

A 2008. valamint a 2011. évi mozgások összekapcsolódásának eredményeként a Duna főmedrében kb. 300 m-es hosszban történt emelkedés.

A helyszíni bejárás során megállapítható volt, hogy a terület jelenlegi állapotában nem veszélyezteti a Duna hajózhatóságát, azonnali beavatkozás igénye nem merült fel.

 

2011. október 11.

A 2011. áprilisban megmutatkozott rogyásos suvadás szakadási nyomvonalának hossza a korábbi (2011.09.15.) állapotokhoz képest délkeleti irányba fordulóan jelentősen meg növekedett. Az aktuális állapotok alapján a magaspart keleti peremét is elérte oly módon, hogy a tetőszinten délkeleti irányú elvégződése jelenleg a 904 hrsz-ú ingatlanon található.

A 2011. évi szakadási vonal északi részletén túli területrészen számottevő változásként mutatkozik, hogy az 1. sz. mérési ponttól a Szent-János hegy irányába tartóan süllyedésnek indult a terepszint.  E süllyedésekben jelenleg nincs nyitott szakadási vonalnak tekinthető terepi jelenség, vagyis jelenleg egyértelműen a 2011. évi szakadási vonal 80 m-es hosszban követhető innentől délre.

A 2011. évi szakadási vonal további keleti folytatódása nem követhető még a magasparti terület lejtőjén, így a jelenleg jól követhető ív iránya alapján előzetesen várható, hogy tovább fejlődése során mindenképpen áthalad a lejtőoldali 902, 903 és 773 és a lábvonali részletet jelentő 769/4 hrsz-okon, majd a Duna medrében végződhet el.

 

2011. szeptember 15.

2011. szeptember 15-én a Pécsi Bányakapitányság geológusával, és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselőjével tervezett helyszíni bejárást végeztünk a Várhegyen, a Szent János hegyen és az általuk közrefogott Sáncárokban.

A bejárás során megállapítottuk, hogy a lakosság védelme, valamint a zavartalan dunai hajózás érdekében azonnali beavatkozást igénylő esemény az előző bejárásunk óta (2011. augusztus 11.) eltelt időszakban nem következett be. A terület továbbra is a várható nagymozgás előtti időszakában van. A várható rogyásos suvadás mértéke, területi kiterjedése jelenleg nem beazonosítható, mivel a frontszakadás nyomvonala csak részlegesen mutatkozik meg.

 

2011. augusztus 11.

2011. augusztus 11-én az önkormányzat műszaki főmunkatársa, a Pécsi bányakapitányság geológusa és a Katasztófavédelmi Igazgatóság képviselője tervezett helyszíni bejárást végzett a Várhegyen, a Szent János hegyen és az általuk közrefogott Sáncárokban. A bejárás során megállapították, hogy a júliusi szemrevételezésük alkalmával, a Várhegyen tapasztalt 18 méter hosszúságú repedésvonal 27 méteresre nőtt. Ez a repedés egy belső szakadási vonalnak minősül, mely nem tévesztendő össze a fő mozgást jelentő frontszakadás kialakulásával. A hegy déli részén folyamatos talajsüllyedés történik, viszont erre a területre a szakadás vonala még nem terjedt ki. A Szent János hegyen és a Sáncárokban a korábbi állapotokhoz képest változás nem tapasztalható. Az önkormányzat ügyintézője továbbra is napi rendszerességgel végzi a 2011. áprilisában kijelölt 1-5. sz. pontokon a vertikális és horizontális mozgásokat. A Pécsi Bányakapitányság által kiadott szakvéleményben a közvetlen és a közvetett veszélyeztetettséggel elkülönített területek határvonalainak módosítása nem indokolt. Az elmúlt bejárás óta eltelt időszakban intézkedésre okot adó változás nem történt.

 

2011. július 14

A 2011. áprilisában megmutatkozott rogyásos suvadás területének nyugati határán (a 3. és 4. számú mérési pontok között,) 8 cm szélességgel, kb. 1,5 méter hosszban megnyílt a terepszint. Ettől északabbra (az 1. és 2. számú mérési pontok között) több méter hosszban felszakadást tapasztaltunk, mely a száraz időjárás következményeként természetes jelenségnek minősül.

Az 1. számú mérési ponttól északra (a Sáncárok irányába) mintegy 18 méter hosszban 1-10 cm-es szélességben új repedésvonal fejlődött ki.

Ez a repedés jelenti a 2008. februári és a 2011. áprilisi mozgások összekapcsolódását, továbbfejlődősét. Helyzete alapján belső szakadási vonal, mely nem téveszthető össze a frontszakadás kialakulásával. A jelenlegi állapotok alapján a két területet egymásba kapcsoló frontszakadás vonala (várhatóan) nyugatabbra fog kialakulni.

 

2011. június 15

 A 2011. áprilisában megmutatkozott rogyásos suvadás területén belül jól észlelhető a függőleges irányú mozgás (kőzettér belső roskadása miatt terepszint süllyedés). Ez a süllyedés a 3. és a 4. mérési pontok közötti vonaltól keletre, a Duna irányában található. Az 1-5. mérési pontokkal jelzett szakadási vonalnak északi irányú és déli irányú továbbfejlődése nem felismerhető, annak ellenére, hogy a területet folyamatosan kaszálják. Ennek megfelelően a szakadási vonal továbbfejlődését nem lehetett megállapítani. A mozgástól délre elhelyezkedő területeken nincs olyan terepjelenség, amely összefüggésbe hozható 1.-5. pontoknál rendszeresen ellenőrzött rogyásos suvadással.